A PROVOKATÍV STÍLUSÚ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKA

LÉNYEGE ÉS CÉLJA

A túlzás egyfajta “nonszensz-játék”, és az emberi kapcsolatok normalizálását hivatott szolgálni. Képes arra, amire sok hagyományos módszer nem alkalmas: segít megszelídíteni a bennünk alattomosan munkálkodó félelmeket, aggodalmakat, kételyeket, bizonytalanságokat - mindent, ami akadályoz minket a továbblépésben vagy döntésben, esetleg a saját énképünk és véleményünk kialakulásában.

  • Leginkább ott fejti ki leglátványosabban a hatását, ahol a félelem tárgya olyannyira ijesztő számunkra, hogy hallani sem akarunk róla. Bármilyen konfliktusos helyzet kezelésére alkalmas, ugyanis a "nevetségességig" eltúlzott szituációk teszik lehetővé, hogy az adott pillanatban a felszabadult érzelmeken keresztül képesek legyünk kiadni magunkból a felgyülemlett feszültséget és frusztrációt. Amíg benne vagyunk a probléma örvényben, addig feszültséget generál bennünk vagy frusztrál minket. Amint objektív szemlélővé tesszük magunkat, megtanuljuk azt is, hogyan tekintsünk rá a problémáinkra.

A módszer elnevezése - "PROVOKATÍV" - első hallásra sokaknak tűnik félelmetesnek,  ám amint átlátják a lényegét, azon nyomban elismerik a szükségességét.

  • Nem csak rendkívül hatékony, kommunikáció szempontjából kifejezetten izgalmas is, hiszen egy teljesen új dimenzióját  láttatja meg az életünknek. Új megvilágítás, más nézőpontok, a látókör kiszélesedése, meggyőződések, melyek adekvát módon racionalizálódnak bennünk.

Hókuszpókusz és villámló varázsgömb nélkül megmutatni a jövőképet, ami várhat valakire, ha nem tesz ellene vagy érte, rendkívül felemelő érzés. (Azonban sok múlik a befogadó hozzáálláson, mert a kívánt gyors hatást, és az elfogadható megoldást kizárólag így lehetünk képesek elérni.)

A leggyorsabb eredményeket ezeken a területeken lehet elérni leginkább:

  • Párkapcsolati nehézségek
  • Bizonytalanság - döntésképtelenség
  • Pártalálási nehézségek 
  • Bizalmatlanság és önbizalomhiány
  • Egészséges önismeret és énkép kialakítása
  • Kapcsolat és egyéb függőségek (nem klinikai)
  • Indulatkezelés
  • Életkezdési - Életközépi válság/bizonytalanság

Milyen alapokra épül?

  • Provokatív elemek (pl. szerepcsere)
  • Érzékenyítő kérdések és állítások
  • Érzelem felszabadítás
  • Humor és abszurditás

A felelős segítői gondolkodásba sok minden belefér, és sok minden nem. A segítő tehát

  • nem tanácsadó (!)
  • speciális "terápia" gyakorlója 
  • hivatástudatánál fogva ismeri a tudásbéli és kompetencia határait.
  • nem diagnosztizál, ellenben szívesen javasol, ajánl egyéb megoldási módozatokat, ha annak szükségét látja, és arra a hozzá forduló is nyitott és befogadó.