A BIZTONSÁG ÉS ÁLLANDÓSÁG ILLÚZIÓJA

Kudarcélmény és annak feldolgozása 3 lépésben.

Kudarcélmény bizonyosan mindenkit ér, ám az, hogy ki mennyire tud hatékonyan megbirkózni ezzel, az egyénenként változó.

Én azt szoktam mondani mindenkinek, hogy csakis annak nem lesznek kudarcai az életében, aki egyáltalán nem is próbálkozik.

Az életünkhöz hozzátartozik a folyamatos kísérletezés, ezzel együtt a határaink feszegetése is, hiszen az egyéni fejlődésünkhöz szükséges az önmagunk megismerése, és hogy olyan dolgokat is kipróbáljunk, ami a komfortzónánkon kívül esik.

Gondolj csak bele - minden egészséges kisgyermek alap készsége a kísérletezés és a felfedezés. Ez azt jelenti, hogy egy „alap program fut” bennünk a túlélés érdekében. Ezzel szemben, felnőtt korunkra hajlamosak leszünk ellustulni és a megszokásaink rabjaivá válni, így fordulhat elő, hogy sokszor követjük el ugyanazokat a hibákat.

Valahogy elveszik a kísérletezés vágya, és elkezdünk ragaszkodni a biztonság illúziójához. Nem azt állítom, hogy ha valami megszokott, akkor az feltétlenül rossz is, ám ha úgy élünk és gondolkodunk, hogy nincs értelme semmi új dologba belefogni, akkor a saját mókuskerekünket forgatjuk, amitől aztán adott esetben garantálható a kiégés.

Az igazán teljes élethez kell, hogy rendelkezzünk bizonyos fokú elégedetlenséggel, ugyanis, ha már nincs meg ennek az érzete, szinte biztos, hogy abbahagyjuk a próbálkozást, nem törekszünk se többre, se jobbra (nem feltétlenül a materiális vagy vagyoni gyarapodásra gondolok, leginkább a tudásbéli és tapasztalati úton való megismerésre), ez pedig rosszabb lelkiállapotot eredményezhet, mint maga a kudarcélmény átélése.

Miért fontos tudatosítani magadban, hogy a kudarc az egyik legjobb barátod? 

  • A kudarc önmagában nem rossz dolog, hiszen azt mutatja, hogy próbálkoztál.

Nem sikerülhet minden az életben elsőre (sőt másodikra sem, és van olyan is, hogy egyáltalán), nem is lenne reális, de egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden esetben fel kell adni. (Azért, mert nem sikerült az almás pite elsőre, még máskor megpróbálhatod, és nem kell lemondanod a sütéséről csak azért, mert nem vagy képzett cukrász.)

  • A kudarc arra ösztönöz, hogy még jobb legyél, még többet tegyél a célod/céljaid érdekében. (Olyan nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki mindent megtesz, és ennek ellenére nincs pozitív hozadéka.)
  • Minden kudarc a számodra egy újabb tanulásra ad lehetőséget. Ebben a kontextusban inkább beszélhetünk erről, mintsem kudarcról. (A Holdra szállás sem egyetlen egy próbálkozás után valósult meg.)
  • Ha a múltban minden ember a kudarcai árnyékában élt volna (és élne ma is), sosem jutott volna a tudomány, a technológia sehova (most nem a telefonodon olvasnád e sorokat), nem lenne a tűz a barátunk is; a kerék, melynek segítségével „A” pontból „B” pontba jutnak emberek; illetve a telefon, az informatika és sorolhatnám napestig.
  • A kudarc, úgy is mondhatnám, hogy pont olyan szükséges rossz, mint a láz, amikoris a szervezeted küzdelmet folytat a kórokozókkal szemben. A kudarc „bajt” jelez, ezáltal előrébb visz téged, ami arra ösztönöz, hogy bizonyíts (küzdj).
  • Aki azt mondja neked, hogy mindenben sikeres volt, amit valaha kipróbált az életében – az minden valószínűség szerint hazudik, vagy legalábbis elhallgat dolgokat. (Az emberek nem szeretnek a kudarcaikkal dicsekedni, kizárólag a jót akarják mutatni a külvilág felé – hibás szemlélet és gondolkodás, de ilyen is van.)
  • Mindannyian átesünk a kudarcélmény tűzkeresztségén, ha máskor nem is, akkor a már említett kisgyermekkori próbálkozásaink alkalmával, és mégis elérjük az iskolás-, majd felnőtt kort. (jobb esetben)
  • Rengeteg elbaltázott állásinterjú-élményt hallgattam végig, sőt olyanokról is beszéltek nekem, amikor „elszállt” egy olyan pozíció lehetősége, amire igazán vágyott az illető, és még a behívásig sem jutott el.
  • A munkahelyi és az iskolai kudarcok a leggyakoribbak, a magánéleti kudarcokról nehezen beszélnek az emberek, pedig sokszor bizonyosodik be, hogy ez az alap kiindulópontja a további konfliktusoknak vagy kudarc vallásnak. (Gondoltad volna? Ugye, hogy nem!) ilyenkor szinte lehetetlen jól teljesíteni, vagy ilyenkor megkapni a vágyott előléptetést.

Az is bizonyosságot nyert már sok esetben, hogy teljesen lényegtelen valahol, hogy mi áll a kudarc hátterében, ugyanis a feldolgozása minden esetben azonos metódusú.

  • Első lépés (objektív rátekintés a problémára): vizsgáld meg, hogy mi volt az, ami az adott helyzetben vagy témában kudarchoz vezetett téged. (A tapasztalatom az, hogy ezt a lépést a legnehezebb megtenni mind közül, hiszen ezen a ponton már be kell ismerni, hogy nem önmagunk legjobbját nyújtottuk.)
  • Második lépés (a felülemelkedés fázisa):

Itt már tisztán látod az okot (vagy okokat), így ki is tudod javítani. (Hibázni sosem szégyen. Ha nem tanulsz belőle, vagy meg sem próbálod, az viszont elgondolkodtató lehet mások számára is.)

  • Harmadik lépés (az elfogadás és tovább lépés): Ez sem mindig lesz könnyű, ugyanis lehetnek az életedben olyan helyzetek, melyekben sokkal nehezebben fog ez működni, ám nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem. Viszont, ha őszinte kommunikációt folytatsz magaddal is (szembenézni önmagunkkal a legnehezebb), és önmagad lebecsülése helyett a megoldáson gondolkodsz (hogyan legyél jobb – nem tökéletes! - mit tehetsz magadért jobban, akkor egész biztos, hogy a siker előbb-vagy utóbb a te ajtódon is dörömbölni fog és nem csak megkapargatja azt.

Ami igazán fontos a számodra, azt nem adhatod fel csak azért, mert valaki mondott vagy tett valamit, és ettől elbizonytalanodtál. Ezzel csak saját magadat becsülöd le, és helyt adsz mások igazának. Úgy ártasz magadnak, hogy fel sem fogod igazán.

Sokszor a kudarcok mögött erőn és tehetségen felüli vállalás, vagy rendkívüli képességet, rugalmasságot nélkülöző cselekvés van. A sikerességnek egy párkapcsolat vége épp úgy gátat szabhat, mint akár egy munkahely elvesztése.

Bármilyen szituációról is legyen szó, a lényeg mindig az, hogy megpróbáld újra. Lehet, hogy nem jársz sikerrel, és az is lehet, hogy kell egy kis idő, hogy a lelki sebeid begyógyuljanak, ám, ha nem lépsz tovább, akkor majdnem borítékolható az esélytelenséged egy új és (neked megfelelőbb) munkahely megtalálása, vagy egy új (neked megfelelőbb) párkapcsolat kialakítására. Rágódni (kattogni) csak ideig-óráig nem fárasztó, de erre elpazarolni egy életet, kár és felesleges is. Te sem élsz örökké, így korlátozott (ki tudja mennyi?) idő áll számodra is rendelkezésedre, hogy tovább fejlődj, ha akarsz.

Tehát, ha kudarcot élsz meg, csak villanjon be, hogy miért éppen veled történt, de rövid időn belül kezdj el inkább azon gondolkodni, hogyan - miként kerülheted el a jövőben, és dolgozz inkább a megoldásokon. Ha az élettől várod, hogy majd megoldja helyetted, elárulom soha nem fogja. Legfeljebb lehetőségeket kínál fel arra, hogy fejlődj, tanulj - és azt az életet élhesd, ami számodra a legjobb - ha élsz velük.

 A kudarc az élet „áfája"

Lépten nyomon szembesülünk vele. Nem tudunk minden alkalommal győzni, megtörténik, hogy a kitűzött célt nem tudjuk elérni.

A játékban, a tanulásban, a barátságban, a párkapcsolatokban vagy a házasságokban, szülőként, a munkahelyünkön, a sportban (Azt hiszem, hogy a sport - ezen belül az élsport –, és a párválasztás/házasság/válás probléma köre talán a legszemléletesebb példák a kudarcra.) stb., természetüknél fogva magukban hordozzák a sikertelenség, a kudarc lehetőségét is.

Annak idején arra jöttem rá, hogy sok esetben rosszul értelmezzük, ezáltal hibásan is közelítünk rá egy adott problémára.

Ha azonban egy adott problémakört, fogalmat, jelenséget stb. alaposabban körbe járunk, akkor jól megfigyelhetjük, és jószerével szinte tű pontosan meg is tudjuk határozni, hogy mi is az, ami olykor-olykor a figyelmünket alaposan, és esetenként drasztikusan félre viszi.

Akkor lássuk is, mi is tulajdonképpen a kudarc az értelmező szótárak, a lexikonok, és nem utolsó sorban az internetes oldalakon meghatározottak alapján.

A meghatározás az adott szakértő érdeklődési területétől és elméleti hozzáállásától is függ (magán és szakmai szubjektivitás), ezért több meghatározása is fellelhető az IT-ben.

Lényegét tekintve a kudarc egy hármas (komplex) jelenség, ami azt jelenti pontosan: érzés, állapot és élmény is egyben.

Az egyik meghatározása az, hogy a kudarc az egy állapot-élmény, amikor valaki a kitűzött vagy elfogadható célt nem teljesíti. Vagy pl., ha nem érjük el azt, amit szerettünk volna: célt, eredményt, állapotot stb.

A kudarc fogalma ennek megfelelően valójában egy viszonyfogalom, mert valaminek az ellentéteként, ebben az esetben, a siker ellentéteként értelmezhető.

A kudarcélmény egy nagyon kellemetlen dolog, és általában megszégyenüléssel párosul; és ahány ember él és mozog a világunkban, annyiféleképpen éli meg ezt a kellemetlenséget. Ám akadnak azért bőven olyanok is, akik a kudarc megélésében egyfajta kihívást találnak, és nem jelent számukra akkora nagy terhet, mint mások számára.

Komplex és ugyanakkor érdekes jelenség is, mert a kudarcélmény hiányával kezdődik az életünk, és a kudarc feldolgozása, a kudarctűrés egyfajta fejlődési folyamaton megy keresztül. Ha megfigyeljük a kisgyermekeket, amikor járni tanulnak, akkor azt láthatjuk, hogy a járás tanulás folyamata során gyakran elesnek, megbotlanak, a fenekükre pottyannak. Számukra nagyon is természetes velejárója ez (vannak kicsik, akik nevetnek is magukon), aztán egy pillanatra felállnak, majd kezdődik minden elölről, addig is számtalanszor újra és újra próbálkoznak, minden súlyos vagy maradandó lelki trauma nélkül.

Idővel - általában a környezetükben lévő személyek reakciójának függvényében, valamint a sikerélményektől, az önbizalom és a pozitív énkép kialakulásával – az is eldől, hogy az egyén hogyan küzd meg a kudarccal, és hogy a jövőben kellemetlennek (átoknak), vagy újabb kihívásnak éli-e meg majd azt. (Ezért is tartom fontosnak, hogy már óvodáskorban olyan feladatok elé állítsuk a gyerekeket, ahol örömüket lelik, mert pl. kiscsoportos korban, a feladatban rejlő örömért csinálják gyerekek a feladatot, és ha a gyerek olyan feladatot kap, amit korának és képességeinek megfelelően el tud végezni, ezáltal pozitív visszacsatolásban részesülhet, amitől aztán elül annak az érzésnek is a magja, hogy ő azt „meg tudja csinálni”, mert „kompetens rá”. Ezen a kompetencia érzésen alapszik sok minden az egyén életében, de elsősorban a tanulásban.

Kodály Zoltán a kudarccal foglalkozó írásainak egyikében olvastam ezt a nagyszerű és igen kifejező gondolatot (bár már a pszichológia is megállapította ugyanezt):

 „Az óvoda már valóságos élet. Ami sebet ott kap valaki, gyakran holtig sem heveri ki. S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik”.

Hosszú távon érdemes gondolkodni, ezért célszerű úgy tekinteni a kudarcra, mint egy nagyon fontos élettapasztalatra, amiből tanulni lehet és kell is a fejlődésünk érdekében, nem pedig szégyenletes, ártalmas, romboló és fájdalmas dologként tekinteni vissza rá, vagy előre kivetíteni magunk elé, mint valami félelmetes mozifilmet. A kudarc az élet velejárója, ha úgy tetszik az áfája, amit vissza is tudsz igényelni, ha…

Amikor a kudarccal szembesülsz, futtasd végig gondolatban, hogy mi történt (jó, ha kibeszéled magadból, mert ez lassan, de biztosan megnyugváshoz vezet).

Gondolj arra, hogy egy lépcsősor előtt állsz. Csak úgy jutsz egyre feljebb, ha minden lépcsőfokra fellépsz (persze kettesével is veheted a fokokat, de akkor mással is számolnod kell).

Újabb célkitűzéssel, új utak nyílhatnak meg, és ne félj az alkalmat megragadni, hogy új dolgokat is kipróbálj. A lehetőségekkel érdemes élned, vagy felkutatni azokat ilyenkor, mert ezek mind újabb tanulási lehetőségek is egyben.

 „…mindenkiben van rejtett energia, amely - és ez a legszebb dolog az emberi létben - csak akkor mozgósítható, ha valóban szükségünk van rá, ha jelentős nehézségekkel nézünk szembe”. - William James, az amerikai pszichológia egyik megalapítója -

A kudarc lényegét és fontosságát még ősibb forrásokban is fellelhetjük, ezekben a mesékben (különösen a népmesékben) rejlő erők sokat mondóak. A mesepszichológia többek között arra is keresi a választ, hogy mit őriznek a népmesék, és mit tudnak a mesehősök, hogy szinte sosem adják fel.

Bajzáth Mária mesepedagógus az alábbiak szerint részletezi a kudarcot:

  1. A kudarc nem azonos a bukással, mert az a mesehős, aki kudarcot vall, nem azonos a bukott mesehőssel. A cselekvő ember életében a kudarc szükségszerű és elkerülhetetlen.
  1. A kudarc, a sikerhez vezető út része! A népmesék hősei a kudarc után háromszor és többször is újrakezdik és útnak indulnak ugyanazért a célért. Egy daliás herceg nyolcszor indult útnak, és nyolcszor járta körbe a világot valami nagyon fontosért, és a sikert, hét kudarc előzte meg, hét izgalmas kaland, hét újrakezdés volt.
  1. Hogy a kudarc alázatra és felelősségvállalásra tanít, mint a „Világszép nádszálkisasszony” című mesében, a királyfi, amikor már majdnem eléri a célt, a siker kapujában valami vagy valaki közbejön, a mélységbe taszítja, de a királyfi a kilátástalan helyzetben nem másban keresi a hibát, hanem összeszedi minden erejét és tovább megy a célja felé, saját magában keresve az új tiszta hangot.
  1. A sorozatos kudarc, figyelmeztetés, jel, hogy célt tévesztettünk, „nem az igaz úton járunk”, mert amikor „megyünk-mendegélünk”, mindent megtettünk a cél elérésében, de mégsem jön el a várva várt siker. Jó ilyenkor elgondolkodni, hogy nem hagytuk-e el valahol útközben az utat?
  1. A kudarc lehetőség új dolgok, új utak kipróbálására a cél felé.
  1. A kudarc segít megtalálni vagy újrateremteni az elveszített értékeket, mint ahogyan az „A só” című mesében a királlyal megtörténik.
  1. A kudarctól való félelem rontja a teljesítményt és csökkenti a lehetőségeket.

Gondolj arra, hogy a mesék főhősei pontosan tudják mit akarnak, ezért a sikerre összpontosítanak, nem pedig a "bukásra".

 „A kudarc szeszélyes figura. Bármikor, a legszebb tündérmesében és a legpontosabban megtervezett életmesében is feltűnik. Bárhol és bármikor felbukkan. Lehet előle futni, lehet tőle félni, és lehet őt nagy ívben kerülni, de érdemesebb megállni, szembenézni és megismerkedni vele: a meséken keresztül éppúgy, mint a valóságban.” - Bajzáth Mária 

Ajánlom neked, szívből!

 

® HRG_1970

©HELPFORYOU.HU - Minden jog fenntartva!