Kérdésed van? Hívj vagy írj bátran! +36 (30) 367 75 62 - raczbiga70@gmail.com

* AMIT A "KÓCSRÓL" TUDNI KELL

MIT CSINÁL A "KÓCS", HA ÉPPEN SEGÍT

H. Rácz Gabriella
H. Rácz Gabriella
2022.06.02 01:15
MIT CSINÁL A "KÓCS", HA ÉPPEN SEGÍT
Egy felelős segítői gondolkodásba sok minden belefér, és sok minden nem. A "kócs" nem osztogat tanácsokat, nem hív terápiába, nem ír fel bogyókat, és hívatástudatánál fogva pontosan ismeri a tudásbéli, vagy ha úgy tetszik, kompetencia határait. Nem diagnosztizál, ellenben javasolhat egyéb megoldási módozatokat.
Íme egy aktuális példa erre. A minap kaptam ezt a levelet egy aggódó hölgytől. A levél - tartalmát tekintve - úgynevezett "típuslevél", sajnos az utóbbi időben ilyen és ehhez hasonló problémát felvető megkeresésem több is volt.
(GDPR⚠️ A levél nem tartalmaz személyes adatokat, kiközlése szabályos)
*Érdeklődő:
Üdvözlöm, szeretnék az édesanyámnak időpontot foglalni. Köszönöm.
*Segítői válasz (tájékozódó kérdések):
Kedves....!
köszönöm a bizalmát, és természetesen segítek, de mielőtt megbeszélnénk egy időpontot, kérem válaszoljon néhány kérdésemre.
*Hány éves az édesanyja?
*Milyen problémával szeretne hozzám fordulni? (1-2 mondattal elegendő összefoglalni)
*Mit szeretne elérni a beszélgetés végére? Mi a célja?
A kérdésekre megadott válaszok fontosak, tekintve, hogy ezek alapján tudom eldönteni, hogy milyen megoldási módozatot érdemes és szükséges alkalmaznunk az édesanyja esetében, illetve az is kiderülhet időben, hogy egyáltalán van-e értelme ezt az irányt választania.
*Érdeklődő válasza:
Édesanyánk az idén töltötte az X. életévét. Édesapánk X évvel ezelőtti elvesztése óta önértékelési problémával, állandó pesszimizmussal, szorongással és a fel nem dolgozott traumákból eredő - szerintünk - depresszióval küzd. Nehezen hoz döntéseket és azok általában - szinte mindig - rosszul sülnek el, mindenért magát hibáztatja, önertékelése - édesanyám saját bevallása szerint is - nulla. Sajnos az utóbbi időben az egyik gyermekével - hárman vagyunk testvérek - a kapcsolata is megromlott, "elvesztette" édesanyját.
Aggódunk miatta, magába zárkózott, ostorozza, hibáztatja magát mindenért, alig beszél velünk, csak a lényeges igen, nem. Szeretnénk visszakapni a korábbi magáért kiálló, vállalkozó szellemű, "kiabálós" anyukánkat.
Köszönettel, ....
*Segítői válasz (saját kompetencia ismerete és javaslat)
Kedves.....! Köszönöm, hogy ilyen részletesen körül írta az édesanyja jelenlegi állapotát és annak eredetét. Bár az édesanyját nem láttam, közvetlenül nem ismerem a helyzetét, de a szavaiból jól kitűnik, hogy van ok az aggodalomra, és minél előbb szakavatott, hozzáértő személy segítségére lenne szükségük.
Ilyen esetekben mindig a család egészére érdemes fókuszálni, de tekintve, hogy az én kompetenciám nem terjed ki a (vélhetően) depresszió kezelésére vagy csoportos terápiára, így az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy első körben keressenek fel egy pszichológus kollégát, vagy adott esetben pszichoterapeutát. Kérjék ki a véleményüket, majd ennek megfelelően segítsék anyuka előrehaladását.
(A depresszió nem játék, gondos odafigyeléssel azonban van kiút belőle is.) Amint ez a része rendeződött, még mindig lehet szó arról, hogy tréningezzük anyukát az én módszeremmel. Ám ehhez anyukának minden szempontból befogadónak kell lennie, azaz készen kell állnia egy olyan beszélgetésre ("kócsingra"), ami helyenként bizony "nem kíméli" a lelket.
Ez az én meglátásom és javaslatom.
Célszerű lenne anyukával közösen, esetleg a család bevonásával döntést hozni.
Amennyiben úgy döntenének, hogy megpróbálja anyuka az én módszeremmel, természetesen vállalom a foglalkozást, de a felelősséget nem fogom tudni átvállalni, hiszen ismeretesek a család számára az ún. klinikai tünetek.
Bízom a felelős döntésükben.
Üdvözlettel, ....
∗Érdeklődő válasza:
Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát. Mindenképpen megfogom beszélni a családdal, és ha úgy döntünk, akkor jelentkezni fogunk Önnél. Köszönöm szépen a tanácsát.
Köszönettel....