HA TUDOD, HOGYAN FÉLSZ, LE IS TUDOD KÜZDENI.

Vannak, akiket bizonyos helyzetek félelemmel töltenek el (ilyenek a sötétség, egyedüllét, bogarak/rovarok/csúszómászók, illetve baleset látványa, esetleg a bohóc fizimiskája, vagy állás interjú, illetve ismeretlenek előtt szereplés, magány, megélhetési nehézségek stb.), és bár jelentős különbségek lehetnek abban, hogy melyek a félelmet kiváltó okok (bénító érzés tárgyai), mégis egyvalamiben közös a mutatójuk: mindegyik esetben jelentős kihívást jelent a félelem leküzdése.

Ha neked is vannak félelmeid, és tenni szeretnél ellene (vagy inkább magad mellé állítani), akkor szükséges megismerned magát a félelmet, azaz

  • a működését,
  • az úgynevezett anatómiáját,
  • hogyan határozzuk meg és melyek a jellemzői,
  • a fajtáit,
  • a leggyakoribb félelmeket,
  • az okait,
  • a neurobiológiai szempontokat
  • a félelem és halál közötti ősi kapcsolatot.

STRESSZ – SZORONGÁS - BIZONYTALANSÁG

„A félelem inkább lehetőség, mintsem akadály.”

A „félelem” szó jelentése a magyar értelmező szótár szerint:

  • a léleknek azon kedvetlen állapota (vagyis kellemetlen érzés), midőn valami közelitő vagy fenyegető rossztól irtózunk, legyen az valóságos vagy képzelt.

“A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk.” – (Bővebben itt: Wikipédia)

 

A tudományos leírásokban különbséget tesznek a külső és belső félelem között, ezek szerint

a külső félelmet

  • egy rajtunk kívülálló “látszat” okozza, egyfajta iszony, melynél erős túlélési motivációt érzünk arra, hogy minél hamarabb elkerüljük azt. Ilyen természetes külső félelemnek számít például az is, amikor kigyullad valami a közelünkben. A tűztől való félelmünk ősi, így hát automatikusan félelemmel reagálunk, hiszen életünk (az elménk olvasata alapján) fenyegető helyzetbe kerül.

A belső félelmet

  • egy rajtunk kívülálló „dolgok” okozzák, melyek felé negatív érzelmeket táplálunk. Belső félelem például az, ha van egy rossz tapasztalata az embernek valamivel kapcsolatban, például a vallással kapcsolatban, akkor elég, ha egy szövegben azt olvassa „hitrendszer”. A szövegkörnyezettől függetlenül a „hit” szó hallatán bekapcsol a tudatalattiban az a bizonyos pánik gomb, és az egyén máris menekülni akar a „helyzetből”. Ez semmi más, mint egy régi emlék vagy tapasztalat elől való menekülés, egyfajta ellenállás. Az olvasott szöveghez bár semmi köze, de ebben a példa esetben a félelem ingerként működött, ami pedig egyfajta téveszmét ültetett az emberünk fülébe.

Charles Darwin rendkívül szemléletesen írta le a félelmet.

“…gyakran csodálkozás előzi meg, és hasonló is hozzá, hiszen mindkettő a látás és a hallás azonnali aktivizálásához vezet. … A szem és a száj is szélesre nyitott, a szemöldökök pedig megemelkednek. A rémült ember először szoborként áll, mozdulatlanul és lélegzetvisszafojtva, vagy ösztönösen leguggol, mintha a menekülési lehetőséget mérné fel. A szív gyorsan és erőteljesen ver, úgy, hogy nekiütődik a bordáknak… Azt, hogy a bőr sokkal inkább az erős félelem hatása alatt áll, azon a csodálatos módon látjuk, hogy a veríték azonnal kiválik belőle…

De vajon mi váltja ki a félelmet?

Mindenkinél más:

  • Megélhetési nehézségek (munkanélküliség, kevés fizetés/nyugdíj, megemelkedett rezsi számlák/kiadások/élelmiszer árak stb.)
  • Megfelelési kényszer vagy verseny a piacon maradásért.
  • Párkapcsolati nehézségek, családi konfliktusok.
  • A szülők törekednek az óvodai/iskolai követelményeknek megfelelni, eleget tenni azoknak.
  • A tinik, a fiatalok a társainknak akarnak megfelelni, valamint a felnőtt környezetükkel igyekeznek megértetni és elfogadtatni magukat.
  • A gyerek, hogy
  • ne késsen el az iskolából,
  • ne kapjon rossz jegyet/leszidást,
  • le ne maradjon valamelyik barátja szülinapi bulijáról,
  • a szülei akkor is szeressék, ha valami nem úgy sikerül neki, ahogy eltervezte,
  • a barátait ne veszítse el.
  • A pedagógus a szabályoknak, szülőknek igyekszik megfelelni.
  • A munkavállaló, hogy le ne késse a buszt, vagy nehogy kirúgják a munkahelyéről.
  • A taxis, a mentő, a rendőr, a tűzoltó, hogy időben a címre érjen.
  • A vállalkozó, nehogy lemaradjon egy üzletről, ami a megélhetését is jelenti egyben.
  • A férfiak, a nők, akik rohannak esténként a konditerembe, hogy férfiasságukat/nőiségüket/fiatalságukat külsőleg ne veszítsék el.
  • Az úton száguldozó, hogy pontosan ott legyen egy eseményen vagy megbeszélt találkozón.

Csupa “hétköznapi” dolgok, melyeknek nem teljesülése, vagy épp ellenkezőleg, azok bekövetkezte félelmet vált ki bennük, és a lista végtelen. Egyesek több mindentől félnek, míg mások alig valamitől, vagy egyáltalán nem (lásd pszichopata), de nagyjából mindenkiben ott van legbelül.

Mielőtt tovább olvasnál, előtte szánj néhány percet arra, hogy megfogalmazod magadnak a Te sajátos, egyedi félelmeidet, a legkisebbtől a legnagyobbig.

saját példámon keresztül bemutatom a félelem egyik gyengébb változatát.

  • Én attól tartok, hogy nem kellő nyomatékkal hangsúlyozom, hogy mindenkinek szüksége lenne olyan segítőre, aki a látszaton túli félelmeket érthetően világítja meg, vagyis a félelmek lényegére mutat rá, és megfelelő módszerrel segít azok leküzdésében.
  • Azon is aggódom, hogy vajon TE kedves Olvasó, megvárod-e, amíg súlyos fizikai tüneteid lesznek, vagy reagálsz az apró jelekre és cselekedsz, azaz megteszed az első lépést a félelmek enyhítésére, elűzésére.
  • A legidőszerűbb „szorongásom” pedig inkább olyasféle izgatottság, amit az időm szűkössége okoz, hiszen határidőhöz kötöttem, hogy mikorra készüljek el a bejegyzéseimmel.

Most akkor térjünk vissza a Te életedre vonatkozó félelmekre, vagyis arról fogok beszélni, hogy milyen félelmeid lehetnek, és mit tudsz tenni ellenük.

Külső félelem: - félek a pókoktól. Ez az a szint, ami miatt sem coach-hoz, sem pszichológushoz vagy bármely segítőhöz nem rohannék SOS.

Ha egy félelem állandósul, gyakori, vagy folyamatos akkor már szükséges egy külső szem, egy tükör. Attól félek, hogy nem lesz munkám, bevételem és képtelen leszek eltartani a családomat – igen ezek azok a “félelmek”, amelyek mögött egy olyan érzelmek húzódnak, amivel egy hozzáértő szakértőhöz, segítőhöz érdemes fordulni.

A belső / tudat alatti félelem már sokkal bonyolultabb, összetettebb. Ez az, ami megbetegíti testünket, lelkünket, szívünk “összezárulhat”. Izmaink is megfeszülnek, a vérkeringésünk nem megfelelően működik, végső soron csak az agy racionális, logikán alapulva működik. A kreatív funkcióért felelős agyfélteke nem, vagy csak gyengén funkcionál. Ez történik, amikor nincsenek ötleteink, vagy nem tudjuk, hogyan tovább.

De nézzük rá az orvostudomány szemével is.

A gyakori, vagy állandó szorongás, félelem a szervezet működését negatívan befolyásolja, végső soron megbetegíti – még az elfojtott félelmek is.

Dr. Lakatos Péter a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára szerint a stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéséhez szükséges erőforrásokat, miközben az immunrendszer gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ám ha tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.

Honnan ered a stressz?

Miért szükséges foglalkoznunk félelmeinkkel?

A szorongásos zavarokra a beteg irracionális félelme jellemző, amelyet egy mások számára lényegtelen, vagy jellegtelen inger vált ki. A szorongás a nyugtalanító érzelmi tünetek mellett – mint a nyugtalanság, ingerlékenység – jellemző testi reakciókat is mutat – bőrpír, verejtékezés, szapora légzés, erős szívdobogásérzés. Ha a kóros félelem állandósul, a beteg képtelenné válik a normális életvezetésre.

És mit mondok én – mint segítő – a félelem ellen?

A félelem a társadalmunkban manapság már népbetegséggé alakult. A félelemtől való félelem sem szokatlan jelenség.

Tapasztalatom alapján mindennaposokká váltak a félelmeink, ezeknek van pozitív és negatív aspektusuk is. Ha negatív irányú a stressz, akkor azzal mindenképp foglalkoznunk kell. Ha lendületet vagy felismerést nyújt, akkor jó úton járunk, legalábbis egyelőre.

Most már látjuk a fent említett tudományos megközelítésből, hogy milyen hatása lehet egészségünkre a kimondott külső félelem, vagy a kimondatlan belső félelem.

Igen létezik egy olyan félelem forrás is, amelynek sokan nincsenek tudatában.

A félelem az egyik legősibb és legösztönösebb emberi érzés, melynek komoly evolúciós haszna van. Paul Ekman az érzelemkutatás egyik úttörője, vizsgálatai során azt találta, hogy hat olyan alapvető érzelem van, mely nemtől, kultúrától és életkortól függetlenül felismerhető, egyszóval univerzális.

A hat alapérzelem közé tartozik az öröm, a harag, a meglepetés, az undor, a szomorúság és a félelem. A kutatások szerint ezek az érzelmek nem véletlenül jelennek meg ugyanolyan módon a világ bármely pontján. Szerepük kulcsfontosságú a mai napig is, hiszen az érzelmekkel kommunikálunk egymás felé.

Mit üzen nekünk valójában a félelem?

Amikor félünk, annak látható jelei vannak: az arcunk riadttá válik, pupilláink kitágulnak (noradrenalin termelődés), az ajkainkat szorosan összezárjuk vagy éppen kiáltani készülünk, a szemöldökünket pedig felvonjuk. Ezek a változások egyértelmű üzenettel szolgálnak társaink felé, azt sugalljuk, hogy veszély van.

Mindeközben belső változások is elindulnak a testünkben: a szívünk hevesebben ver, a vérnyomás megemelkedik, az izmaink megfeszülnek, és egyre jobban verejtékezünk. Vagyis a félelem hatására a szervezetünk menekülési üzemmódba kapcsol.

Hogyan kezeljük hatékonyan a félelmet?

Ahhoz, hogy hatékonyan lépjünk fel a félelmeinkkel szemben, fontos látnunk, hogy ezek a reakciók ma sincsenek másként, mint az ősidőkben voltak.

Amikor egy környezeti ingert a szervezetünk veszélyesnek észlel, azt nevezzük külső félelemnek (pl. kígyóktól való félelem). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy veszélytelen helyzetet ítélünk félelmetesnek, ez a belső félelem (pl. a telefonálástól való félelem). Függetlenül attól, hogy külső vagy belső félelemről van szó, a folyamat ugyanúgy zajlik le. A vélt vagy valós veszély hatására félelem érzet keletkezik bennünk, ez pedig menekülő, elkerülő működést vált ki belőlünk. Az elkerülés megjelenhet konkrétan fizikai távolságtartás formájában is, de gyakori jelenség, hogy fejben távolítjuk el magunktól a félelem tárgyát.

Példa: ha félelemmel tölt el minket egy munkahelyváltás, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem megyünk el egy állásinterjúra, vagy elkezdjük leértékelni a kínálkozó lehetőségeket.

Bár a félelem veszélyjelző funkciója igen hasznos lehet számunkra, ha nem tudjuk megfelelően kezelni, elhatalmasodhat rajtunk. A folyamatos félelem hátránya, hogy befelé fordulóvá válunk, elszalasztunk kedvező lehetőségeket, megfosztjuk magunkat a fejlődés esélyétől, sőt, a félelem akár el is szigetelhet másoktól, de kóros esetben mi magunk is veszélyt jelenthetünk mások számára.

Éppen ezért, ha úgy érezzük, hogy a kelleténél gyakrabban félünk, vagy olyan dolgok is megriasztanak minket, amik másokat nem, érdemes energiát szánnunk a félelmeink leküzdésére.

 

A következő tippek segíthetnek a félelem kezelésében.

Gondold át, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv, ami történhet.

A félelmek általában borús képet festenek elénk, elbizonytalanítanak, eltántorítanak a céljainktól. Bár furcsán hangozhat, de ilyen esetben érdemes megfogalmazni, hogy mi a legnagyobb félelmünk.

Miután elképzeltük ezt az ijesztő jövőképet, gondoljuk át azt is, hogy milyen eszközeink vannak a megküzdéshez. Mit tudunk tenni, ha bekövetkezik a legrosszabb, amitől tartunk. Nagy eséllyel lesz megoldásunk erre is.

Nem érdemes arra időt pazarolni, amit nem tudsz kontrollálni.

A félelmek, aggodalmak sokszor társulnak olyan helyzetekhez, amelyekre nincs ráhatásunk, ezért érdemes beazonosítani, hogy mi a helyzet a saját félelmeink esetében. Ha olyan dolgok miatt aggódsz, amelyekre egyértelműen van ráhatásod, akkor cselekedj a változás érdekében. Ha viszont nincs ráhatásod a helyzetre, akkor lépj tovább.

Példa: félni az áradástól száraz évszakban felesleges, csak (mentális) energiapazarlás. Viszont egy trópusi monszun idején teljesen indokolt: ez a félelem egy jelzés arra, hogy cselekedni kell.

Keress alternatívákat!

Ahelyett, hogy a félelmed irányít téged, irányítsd inkább te a helyzetet! Gondold át, hogy milyen lehetőségeid vannak az elkerülésén kívül.

Példa: Ha a nyilvános beszédtől félsz, gyomorgörcsöd van a gondolattól is, választhatsz: ülsz a hátsó sorban a prezentációdat markolászva, vagy akár el is kezdheted az előadói készségeidet fejleszteni, ami majd nagyobb magabiztosságot eredményez, ez pedig azonnal elvonja a fókuszt a félelmedről. (Az agy már csak ilyen)

Végül, de nem utolsó sorban, fontos, hogy tisztában légy a félelmed természetével, ismerd fel melyik típussal állsz szemben. A félelem intenzitása és kiterjedése is változó lehet, így, ha extrém félelmet élünk meg (ez a fóbia), vagy ok nélküli a reakció (ez a szorongás), vagy több életterületünkre is kiterjed az érzés, akkor érdemes klinikai szakértő segítségét kérni a megoldáshoz.

 

® HRG_1970

©HELPFORYOU.HU - Minden jog fenntartva!